Család és nevelés
- Kategória: Család és nevelés
Egy szeretett családtag elvesztése mindig fájdalmas esemény. Sokan kérdezhetik: mégis hogyan lehet felfedezni abban Isten gondoskodását? Egyáltalán lehet-e haláleset kapcsán isteni gondoskodásról beszélni? Határozottan kijelenthetem: igen, lehet!
- Kategória: Család és nevelés
„Ma éjszaka a szállodában alszom, viszlát holnap!” – kiáltok oda férjemnek, mikor késő délután megérkezik a munkából. Az egész álló napot azzal töltöttem, hogy – érzésem szerint percenként 45-ször – a gyerekeimet próbáljam megvédeni egymástól. Szinte folyton ismételnem kellett, hogy egymást lökdösni, csípni, leszorítani tilos, és a fülsiketítő kiabálást is szüntessék be. Lányaim egyébként még csak két- és háromévesek. Nem is akarom elképzelni, mi lesz majd nálunk jövőre!
Tegyünk egymásért!
Általánosan elmondhatjuk, mindenki vágyik rá, hogy törődjenek vele, hogy szeressen és szeressék, hogy megélje a társával az egymás iránti gyengédséget, gondoskodást. Szeretne biztonságban élni, semmit sem nélkülözni. Vágyunk továbbá érintésre, ölelésre; arra hogy a gyermekeinket együtt, szeretetben neveljük fel. Csakhogy férfi és nő másként van kódolva, emiatt sokszor nem értjük egymást! De a pároknak akkor is érdemes egymásért küzdeni, ha kapcsolatukban éppen semmi jót nem látnak.
Ehhez ad néhány ötletet a cikk szerzője saját tapasztalatai alapján.
Nyitott tenyérrel
"Ha családunk nem járult volna hozzá a Covid halálozási listához egy számunkra igen fontos személlyel, akkor most a 80. születésnapjára készülve nagy lázban égnénk. Ehelyett lassan egy éve búcsút kellett vennünk tőle, nem lesz már több közös élményünk…"
Mit tehetünk, amikor az élet megváltoztathatatlan helyzet elé állít? A gyászfeldolgozás-szakértő cikkíró választ ad erre a kérdésre.
Babonákról őszintén
Mit válaszolnánk, ha valaki azt kérdezné tőlünk, hogy babonásak vagyunk-e? Hogy a babona butaság, amiben csak elmaradott gondolkodású emberek hisznek? Mégis, ha jobban belegondolunk – sok hétköznapi reakciónk mögött babonás gondolkodásmód rejtőzik. Miért eshet meg, hogy kételkedünk Isten hatalmában, jóságában, és a saját beidegződésink szerint akarunk „biztosra menni”? Milyen helyzetekre, szófordulatokra érdemes jobban odafigyelnünk, hogy ne fortélyos félelem igazgasson?
Cikkünk ezekkel együtt más fontos kérdéseket is körüljár a témában.